A demecseri keményítőgyár története

Az I. világháború 1914-ben lángba borította egész Európát. A központi hatalmak – melynek tagja volt az Osztrák-Magyar Monarchia látva. hogy a kezdeti háborús sikerek a vezetek gyors döntésre, 1915-bcn kezdnek tartós hadigazdálkodásra berendezkedni. Az általános élelmiszerhiány vezette közös hadsereg Élelmezésügyi Minisztériumát arra, hogy állami kezelésben a hadsereg és a hadifoglyok részére káposztát savanyítson. A káposztasavanyítás mellett étolaj és a csomagoláshoz szükséges fahordók gyártása volt a létesítendő gyár profilja. A gyár felépítésével herceg Odeschalchi tuzséri földbirokost bízták meg, mint kormánybiztost. A herceg is ismerte a Szabolcs megyei termelési viszonyokat, és a gyárat Demecserbe, a káposzta- és napraforgó-termelés gócpontjára telepítette. Ezen elhatározást támasztotta alá az a tény is, hogy Demecser vasútállomással rendelkezett, és minden oldalról jól megközelíthető útrendszer fogta körül. A gyár helyéül a vasútállomással szembeni berkeszi műúttól északra eső területet jelölték ki, amely Ehrenreich Adolf demecseri földbirokos tulajdona volt. Az állam ezen területből 22 kataszteri hold területet sajátított ki a gyártelepítés részére. A gyár építése 1915 májusában kezdték meg. Hadifoglyok (olasz, orosz, stb.) és hadimunkások százai dolgoztak az építkezésen. Az építkezés savanyító bazeinek, kádárműhelyek és lakóbarakkok létesítésével kezdődött, és 1918 októberéig a monarchia összeomlásáig tartott. Ez ideig befejeződött 3 gyárépület, melléklétesítményekkel, egy 28 m magas, 300 m3 víz befogadására alkalmas víztároló, 4 lakóépület építése, az iparvágány bevezetése, a savanyító bazeinek és a savanyító üzem felszerelése. Előbbieken kívül több lakóbarakk és barakk-kórház is épült. A gyár első ízben 1916-ban savanyított káposztát. 1919-ben a megszálló román csapatok hadiüzemmé nyilvánították a gyárat, és a gyártelep összes elmozdítható berendezését leszerelték, és Romániába szállították. A gyárban nem maradt semmi, csak a csupasz falak és a tetőszerkezetek. A lakóépületeket a közösségi elöljáróság a lakásínségben szenvedő családoknak...

A római katolikus templom

A római katolikus hit újbóli gyakorlására 1781-ben jelöltek ki a közbirtokosok egy telket templom és paplak építésére. Egy 1828-as kánoni vizsgálat szerint Demecser első, szilárd anyagból készült, fatornyú római katolikus templomát 1796-ban építették, amelyet 1797-ben szenteltek fel. 1813. októberében az egri érsek dekrétumot adott ki a demecseri plébánia felállításáról. Új templomot 1896-ban építettek Reizmann Hermann, kisvárdai építési vállalkozó vezetésével. Ez a jelenleg is álló egyhajós, homlokzati tornyos sokszögzáródású szentéllyel kialakított eklektikus téglaépület. Tetőboltozata fa szerkezetű. A plébániaház 1821-ben nyerte el mai alakját. 1996-ban a hívek adományaiból felújították az épületet. A templom vonzása további hat település. Filiái: Kék, Gégény, Pátroha, Berkesz, Nyírtét. A leányegyház lélekszáma 1700 fő, az anyaegyházakkal kb. 4500...

A görög katolikus templom

A demecseri görög katolikus hívők 1992-ig a nyírtassi parókiához tartoztak, ám mivel 1990-ben templomot építettek maguknak helyben, ezért a hajdúdorogi megyéspüspök új egyházközséget hozott létre Demecser központtal és három filiával. Elkészült a lelkészlakás is, amely egyben közösségi helyiségként is szolgál és folyamatos a templom belső látványának, berendezésének fejlesztése. Az első ikonkép Szent Antalt ábrázolja. Fogadalmi képként készült, Makláry Zsolt festőművész alkotása. Az ikonosztázion a templom liturgikus terét két részre osztja, jelképes elválasztásként örök és múlandó, szent és profán között. A templom képállványa neobizánci stílusban készült és 28 nagyméretű ikonképet tartalmaz. Az ikonok alapja 24 karátos aranyfüstlemez, a fa szerkezet intarziás, berakásos, kőrisből és tölgyből készült. A képek dr. Janka Ferenc teológiai tanár munkái, a tartószerkezet Gergely József, mátészalkai asztalosmester készítette. A képállványt önerőből emelte az egyházközösség. Az egyházközséghez tartoznak még Kék, Székely és Gégény görög katolikus hívői is. Az ikonosztázion elkészülte óta egyre több vendég keresi föl a templomot. Jöttek már Székesfehérvárról. Szegedről, de Németországból, Ukrajnából...

A református templom

Az első egyházi épületről – “kőegyházról” – 1333-ból van forrásanyag Szent György néven katolikus templomként. A falu népének nagy része a XVI. században reformátussá lett és vele együtt temploma is, amelynek mérete nem ismert, de feljegyzés emlékezik meg róla 1996-ban, illetve 1700-ban is. Az egyszerű, téglából készült gótikus teremtemplomot, illetve elsőként annak tornyát 1771-ben kezdték el építeni. Az épület a jelenleginél minden valószínűség szerint kisebb volt. 1768-ban egy fatornyot húztak fel elé és ugyan ebben az évben belső munkálatokat is végeztek rajta. 1780-ban famennyezetét újították föl. 1800 körül lebontották szentélyét és helyére építették a mai hajó keleti felét és felújították az épületet. A jelenlegi torony alapkövét 1820. május 29-én rakták le és 1823-ra készült el az építmény és nyerte el mai alakját és méretét. Felszerelési tárgyainak nagy része a XVI-XVII. századból való. A templom és környéke a mai város legrégibb...

Váry Emil Gimnázium

A rétközi térség egyetlen középiskolája a demecseri Váry Emil Gimnázium. Az intézményt 1963-ban alapították. Kezdetben az általános iskolával közös igazgatás alatt folyt a tanítás, osztályait több objektumban helyezték el. A jelenlegi épület alapjait 1969-ben rakták le, átadására 1971 őszén került sor. A36 esztendő alatt nem egyszer kellett tantestületének valóságos harcot vívni fennmaradásáért, hogy az iskola elkerülje azon kisebb gimnáziumok sorsát, amelyeket különböző meggondolások és indokok alapján felszámolásra ítéltek. Megalakulása óta mintegy kétezer diákja érettségizett. Az 1994 – 1998-as írásbeli felvételik eredményeinek összevetése alapján a Váry Emil Gimnázium az országos rangsorban 80., a megyeiben 4. Helyen értékelték. Felvételi vizsga nincs, fennállása óta elsősorban a kétkezi dolgozók gyerekei folytatják itt tanulmányaikat, értelmiségi származású kevesebb a diákok között. Az intézményben évfolyamonként két, összesen tehát nyolc tanulócsoport képzése folyik, tanulólétszáma átlagosan 100-220, az idei tanévben 252 fő, akiknek nevelését20 pedagógus végzi. Az iskola beiskolázási körzete 20 településre terjed ki, de 9 község – Ajak, Kék, Gégény, Nyírbogdány, Kemecse, Pátroha, Berkesz, Székely, Fényeslitke, Tuzsér – általános iskolája jelenti a bázist a tanulói utánpótlás területén. Bejárási nehézségek nincsenek, a közlekedés jó, a távolságok kicsik, ezért kollégiumi férőhelyek létesítésére nincs szükség. A helyből jelentkező tanulók aránya 30 százalék körüli, amiben elsősorban a nyíregyházi iskolák elszívó hatása mutatkozik meg. Az arány javítása érdekében az intézmény vezetése arra törekszik, hogy adottságaihoz és lehetőségeihez mérten fejlessze az iskolában folyó képzés feltételeit, bővítse az elsajátítható ismeretek körét, növelje hallgatóinak, illetve végzőseinek továbbtanulási esélyeit. Ennek következtében három idegen nyelv – angol, német, orosz – tanulható az intézményben, amelyek közül az angol a legnépszerűbb: első idegen nyelvként szinte minden beiratkozó azt választja. A nyelvtanulás kiemelkedő diákok részére ezért emelt szintű angol oktatás...