by Demecser | aug 6, 2014 | Látnivalók
Demecser település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, közelebről Felső-Szabolcsban, a Lónyai csatorna északi oldalán, a Nyírség és Rétköz határán fekszik. Adottságai folytán a Rétköz természetes központja. Állandó lakossága: 4373 (KSH 2011-es adat) Lakónépessége: 4246 (KSH 2011-es adat) Megközelíthetősége Vasút: a 100-as jelzésű Budapest-Záhony fővonalának egyik állomása, Közút: egy 6 és egy 2 kilométeres bekötő csatlakozása van a 4-es számú, elsőrendű főútvonalra....
by Demecser | aug 6, 2014 | Látnivalók
Demecser Nyíregyházától északkeletre, mintegy 25 km távolságra, a Közép- Nyírség és a Rétköz találkozásának vonalán fekszik. A 4. számú főútvonal Székelynél leágazó alsórendű útvonalon érhetű el. A települést átszeli a Budapest-Záhony vasútvonal. Demecser mai területe nagyszámú lelet tanúsága szerint már az ókorban is lakott hely volt. A régészek és muzeológusok az úgynevezett „alföldi vonaldíszes kerámia” legkorábbi lelőhelyei között tartják nyilván. Az itt talált edények mintázata rendszerint bekarcolt, egyszerű mértani vonalakból áll, de alkalmazták a Késő-Kőrös-Szamosvidéki festett kerámiákról ismert edényfestést is. A helyiség neve egy 1261-1267 körüli oklevélben tűnt fel először, amely szerint Kárászi Sándor bán megvásárolta a Kékkel határos Kendemecher nevű birtokot. Más források szerint 1270-1272 táján bukkan fel először Kemény Demecser néven abban az adományozó levélben, amelyben V. István király a területet Kárászi Sándornak adományozta. A birtok egy részét Kárászi Sándor fia, Miklós 1331-ben nádori ítélettel elveszítette, másik részét egy évre rá testvére, Miklós egy Magyar Pál nevű mesternek szándékozott eladni. Ez ellen a Balogh-Semjén nemzetség Kállay-ágából való István tiltakozást jelentett be és magának mondja a települést. Ennek ellenére bizonyított, hogy a falut Magyar Pál a Rétben lévő szigetekkel és harminc, névvel jelölt halastóval együtt 400 ezüstért megvásárolta. Ekkor már állott benne a Szent György patrónussága alatt lévő kőtemplom. Demecsert 1354-ben úgynevezett leánynegyed fejében Erzsébet, Magyar Pál leánya, kapja meg. A XV. Század fordulatot hoz Demecser történetébe: ettől az időtől rendelkezik vásártartási joggal és lesz mezőváros. A település és környéke 1415-ben a Czudarok birtokába jut. Mezőváros 1460-tól 1886-ig. Vásártartási jogáról 1466-tól emlékeznek meg okiratok. Ez azt jelenti, hogy Demecser e fontos megkülönböztetéseket, illetve előjogokat valószínűleg Mátyás királytól kapta. Demecser mezővároshoz tartozott Bessénytanya, Bodótanya, Borzsovatanya, Feketetanya, Idatanya, Kolbárttanya, Vártanya,...
by Demecser | aug 6, 2014 | Látnivalók
Az I. világháború 1914-ben lángba borította egész Európát. A központi hatalmak – melynek tagja volt az Osztrák-Magyar Monarchia látva. hogy a kezdeti háborús sikerek a vezetek gyors döntésre, 1915-bcn kezdnek tartós hadigazdálkodásra berendezkedni. Az általános élelmiszerhiány vezette közös hadsereg Élelmezésügyi Minisztériumát arra, hogy állami kezelésben a hadsereg és a hadifoglyok részére káposztát savanyítson. A káposztasavanyítás mellett étolaj és a csomagoláshoz szükséges fahordók gyártása volt a létesítendő gyár profilja. A gyár felépítésével herceg Odeschalchi tuzséri földbirokost bízták meg, mint kormánybiztost. A herceg is ismerte a Szabolcs megyei termelési viszonyokat, és a gyárat Demecserbe, a káposzta- és napraforgó-termelés gócpontjára telepítette. Ezen elhatározást támasztotta alá az a tény is, hogy Demecser vasútállomással rendelkezett, és minden oldalról jól megközelíthető útrendszer fogta körül. A gyár helyéül a vasútállomással szembeni berkeszi műúttól északra eső területet jelölték ki, amely Ehrenreich Adolf demecseri földbirokos tulajdona volt. Az állam ezen területből 22 kataszteri hold területet sajátított ki a gyártelepítés részére. A gyár építése 1915 májusában kezdték meg. Hadifoglyok (olasz, orosz, stb.) és hadimunkások százai dolgoztak az építkezésen. Az építkezés savanyító bazeinek, kádárműhelyek és lakóbarakkok létesítésével kezdődött, és 1918 októberéig a monarchia összeomlásáig tartott. Ez ideig befejeződött 3 gyárépület, melléklétesítményekkel, egy 28 m magas, 300 m3 víz befogadására alkalmas víztároló, 4 lakóépület építése, az iparvágány bevezetése, a savanyító bazeinek és a savanyító üzem felszerelése. Előbbieken kívül több lakóbarakk és barakk-kórház is épült. A gyár első ízben 1916-ban savanyított káposztát. 1919-ben a megszálló román csapatok hadiüzemmé nyilvánították a gyárat, és a gyártelep összes elmozdítható berendezését leszerelték, és Romániába szállították. A gyárban nem maradt semmi, csak a csupasz falak és a tetőszerkezetek. A lakóépületeket a közösségi elöljáróság a lakásínségben szenvedő családoknak...
by Demecser | aug 5, 2014 | Látnivalók
A római katolikus hit újbóli gyakorlására 1781-ben jelöltek ki a közbirtokosok egy telket templom és paplak építésére. Egy 1828-as kánoni vizsgálat szerint Demecser első, szilárd anyagból készült, fatornyú római katolikus templomát 1796-ban építették, amelyet 1797-ben szenteltek fel. 1813. októberében az egri érsek dekrétumot adott ki a demecseri plébánia felállításáról. Új templomot 1896-ban építettek Reizmann Hermann, kisvárdai építési vállalkozó vezetésével. Ez a jelenleg is álló egyhajós, homlokzati tornyos sokszögzáródású szentéllyel kialakított eklektikus téglaépület. Tetőboltozata fa szerkezetű. A plébániaház 1821-ben nyerte el mai alakját. 1996-ban a hívek adományaiból felújították az épületet. A templom vonzása további hat település. Filiái: Kék, Gégény, Pátroha, Berkesz, Nyírtét. A leányegyház lélekszáma 1700 fő, az anyaegyházakkal kb. 4500...
by Demecser | aug 5, 2014 | Látnivalók
A demecseri görög katolikus hívők 1992-ig a nyírtassi parókiához tartoztak, ám mivel 1990-ben templomot építettek maguknak helyben, ezért a hajdúdorogi megyéspüspök új egyházközséget hozott létre Demecser központtal és három filiával. Elkészült a lelkészlakás is, amely egyben közösségi helyiségként is szolgál és folyamatos a templom belső látványának, berendezésének fejlesztése. Az első ikonkép Szent Antalt ábrázolja. Fogadalmi képként készült, Makláry Zsolt festőművész alkotása. Az ikonosztázion a templom liturgikus terét két részre osztja, jelképes elválasztásként örök és múlandó, szent és profán között. A templom képállványa neobizánci stílusban készült és 28 nagyméretű ikonképet tartalmaz. Az ikonok alapja 24 karátos aranyfüstlemez, a fa szerkezet intarziás, berakásos, kőrisből és tölgyből készült. A képek dr. Janka Ferenc teológiai tanár munkái, a tartószerkezet Gergely József, mátészalkai asztalosmester készítette. A képállványt önerőből emelte az egyházközösség. Az egyházközséghez tartoznak még Kék, Székely és Gégény görög katolikus hívői is. Az ikonosztázion elkészülte óta egyre több vendég keresi föl a templomot. Jöttek már Székesfehérvárról. Szegedről, de Németországból, Ukrajnából...
by Demecser | aug 5, 2014 | Látnivalók
Az első egyházi épületről – „kőegyházról” – 1333-ból van forrásanyag Szent György néven katolikus templomként. A falu népének nagy része a XVI. században reformátussá lett és vele együtt temploma is, amelynek mérete nem ismert, de feljegyzés emlékezik meg róla 1996-ban, illetve 1700-ban is. Az egyszerű, téglából készült gótikus teremtemplomot, illetve elsőként annak tornyát 1771-ben kezdték el építeni. Az épület a jelenleginél minden valószínűség szerint kisebb volt. 1768-ban egy fatornyot húztak fel elé és ugyan ebben az évben belső munkálatokat is végeztek rajta. 1780-ban famennyezetét újították föl. 1800 körül lebontották szentélyét és helyére építették a mai hajó keleti felét és felújították az épületet. A jelenlegi torony alapkövét 1820. május 29-én rakták le és 1823-ra készült el az építmény és nyerte el mai alakját és méretét. Felszerelési tárgyainak nagy része a XVI-XVII. századból való. A templom és környéke a mai város legrégibb...
